Adatkezelési nyilatkozat

Adatvédelmi tájékoztató

ADATVÉDELMI  TÁJÉKOZTATÓ

 

– Az adatkezelő neve, címe, elérhetősége:

Berki Judit, e-mail: info@berkijudit.hu, 0620 3111 394 (e-mailben pontos lakcímet küld)

 

– a kezelt adatok köre:

Az adatkezelés során kezelt személyes adatok: név, telefonszám, lakcím, e-mailcím, születési dátum, foglalkozás.
– az adatkezelés célja:

Az adatkezelés meghatározott célokból – oktatás, tájékoztatás, adminisztráció – és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Minden személyes és egyéb adatot az adatkezelési irányelveknek megfelelően kezelünk, azt harmadik félnek előzetes hozzájárulás nélkül nem adunk ki. Az adatkezelés jogalapja: személyes illetve online felületen kifejezett hozzájárulás.

 

– az érintettek köre:

Mindenki, aki a honlapon feliratkozik a hírlevélre, e-mailt ír, személyesen tanácsadás miatt felkeres.

– az adatok megismerésére jogosult adatkezelők személye:

Adatkezeléssel megbízott munkavállaló, számítástechnikai szakember, postai kézbesítő.

 

– az adatkezelés időtartama:

Min.8 évig tároljuk az adatokat, e-mailben vagy postai úton érkező kérésre töröljük (info@berkijudit.hu).

 

– a megadott adatok megtekintése, módosítása vagy törölése:

Ennek módja: az info@berkijudit.hu e-mailcímre történő e-mail küldésével lehetséges.
– megrendeléskor adatai módosítása vagy törlése:
Ennek módja: az info@berkijudit.hu e-mailcímre történő e-mail küldésével lehetséges kérvényezni az adatok bármilyen módosítását.

 

– válaszidő az adatok megváltoztatásával vagy törlésével kapcsolatos kérésekre:

Az adatkezelő a részére e-mailben/postai úton feltett, erre irányuló kérdéseket 15 munkanapon belül megválaszolja. Az adatkezelésről a felhasználó a szolgáltatás igénybevétele előtt Adatvédelmi szabályzatból tájékozódhat.

– az adatvédelemmel kapcsolatos további jogok részletezve:

  1. A hozzáférés joga

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjon.

  1. A helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

  1. A törléshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje meghatározott feltételek esetén.

  1. Az elfeledtetéshez való jog

Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az ésszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

  1. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

  • az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
  • az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
  • az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
  • az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
  1. Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta. Erről többet ide kattintva olvashat: adathordozhatóság.

 

  1. A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a (…) kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelésére az adatkezelő jogos érdeke, vagy a közhatalmi jellege miatt kerül sor.

 

  1. Tiltakozás közvetlen üzletszerzés estén

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

 

(Utolsó változtatás: 2018.05.19.)

 

 

Szembenézés az elutasított én-részeinkkel

 

Berki Judit: Szembenézés az elutasított én-részeinkkel

Amennyiben gyakran találkozik olyan élethelyzettel, amelyben olyan emberek kerülnek a közelébe – társkapcsolatban, barátságban, munkahelyen, szomszédságban -, akik valami miatt nagyon szimpatikusak és/vagy unszimpatikusak, az azt jelezheti, hogy a másik fél hordoz valamit, amit Ön még önmagában nem ismert fel, nem fogadott el.

Lehet ez harsányság vagy épp ellenkezőleg, visszahúzódás, lehet az önkifejezés magas foka, vagy épp ellenkezőleg, a környezet manipulációja.. Hogy pozitív vagy negatív tulajdonságról van-e szó, lényegében mindegy. Minden esetben, ha a másik fél erőteljes reakciókat vált ki önben, az azt is jelzi, hogy valamit tanít önnek – önmagáról.

Az analitikus nézőpont szerint a tudattalanunkban elég népes társaság él: az énünk azon nem tudatos részei, amelyeket elutasítunk (mint pl. egy erős nőnek a gyenge, másokra szoruló lány képe amelyet „árnyéknak” nevez a Jung-i pszichológia), illetve amelyek egyáltalán nem ismertek önmagunk számára (pl. a nőknek az animus, az énjük férfi-része, férfiaknak pedig az anima, az énjük női része).

Általános szabály, hogy minél szélsőségesebb valakinek a tudatos beállítottsága, annál szélsőségesebb az ellenkező álláspontot képviselő árnyéka. Épp ezért, valójában minden olyan élethelyzet, amikor kihívások elé kerül a nézőpontunk, abban támogat minket, hogy szembesüljünk az árnyékunkkal, illetve az animuszunkkal/animánkkal. Ezáltal módunk van tudatosabbá válni rájuk, jobban megismerni őket, majd pedig tudatos önmunkával lefaragni a szélsőségeket belőlük és a saját nézőpontunkból.

Például ha úgy véljük, hogy az édesség még kismértékben egészségtelen, akkor az, hogy mondjuk, a közeli barátunkról tudjuk, hogy ő szabadon fogyaszt  édességet, ez esélyt adhat számunkra, hogy a kialakuló reakcióink kapcsán ráébredjünk arra, mennyire egyoldalú a nézőpontunk. Lehetséges az is, hogy erre saját viselkedésünk kapcsán ébredünk rá, úgy, hogy mondjuk évente egyszer-kétszer ünnepségek kapcsán – magunk számára meglepő és érthetetlen módon – elveszítjük a kontrollt az édességfogyasztásunk felett. Ezek az élmények is a tudatosulást szolgálják, hiszen felhívják a figyelmünket arra, hogy vannak olyan elnyomott tudattartalmaink, amelyeket elutasításuk miatt elnyomtunk, viszont szeretnének helyet kapni az életünkben.

Azzal, ha hajlandóak vagyunk kezdeni valamit a kényelmetlen érzéseinkkel, amelyet egy-egy ember a külvilágban, illetve saját viselkedésünk okoz számunkra, ha elkezdjük a tudatosuláshoz szükséges önismereti munkát, esélyt adunk arra, hogy énünk teljesebbé váljon. Az önismereti munkát elkezdheti a rendszeres naplóvezetéssel, amely során leírja érzéseit, gondolatait. Javaslom ennek kapcsán biztonságos környezetben élje meg a megjelenő érzéseit, s ezáltal idővel integrálja az eddig elutasított én-részeket. Ezen a módon növekedni fog nem csak az önismerete, de az önmaga elfogadása is.

Felhasznált irodalom és könyvajánló:

Maja Storch: Miért vágynak az erős nők erős férfiakra?

 

 

Az 5 szeretetnyelv – teszt és kiértékelés

Gary Chapman a személyes szeretetnyelvünket az idegen nyelvhez hasonlítja. Ha két eltérő anyanyelvvel rendelkező ember találkozik, csak nehezen vagy egyáltalán nem jön létre a kommunikáció közöttük. Ha egyikük megtanulja a másik nyelvét, akkor lehetővé válik a társalgás, de nehéz helyzetekben az idegen nyelv nem pótolhatja az anyanyelvet. Vagyis az optimális kommunikáció csak akkor jön létre, ha mindkét fél megtanulja a másik anyanyelvét – azaz szeretetnyelvét.

Egy másik szemléletes hasonlata szerint személyiségünk egy motorhoz hasonló, amelynek rendszeresen szükség van üzemanyagra ahhoz, hogy megfelelően működjön. A házasságban a házastársak feladata nem más, mint egymás szeretettankjának a feltöltése. A félreértések, csalódások és házassági problémák hátterében az áll, hogy szeretetünket nem partnerünk szeretetnyelvén fejezzük ki.[1]

Az öt szeretetnyelv a következő:

  • Elismerő szavak
  • Minőségi idő
  • Ajándékozás
  • Szívességek
  • Testi érintés

Ezek közül mindannyiunknak van egy elsődleges szeretetnyelve, amely mélyebben hat ránk az összes többinél. Hasonlóan, ha nem beszéljük párunk elsődleges szeretetnyelvét, akkor ő valószínűleg nem érez kellő szeretet, még akkor sem, ha a többi nyelvet jól “beszéljük”.[2]

Melyik az ön elsődleges szeretetnyelve? Az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándékozás, a szívességek vagy a testi érintés? Talán már pontosan tudja, de lehet, hogy sejtelme sincs róla. Az itt következő teszt elvégzése után biztosan tudni fogja a választ.

Szeretnyelv teszt és kiértékelése