a stresszről röviden

Már szinte közhely számba megy, hogy felgyorsult az életünk: többet dolgozunk, kevesebbet alszunk, több helyen és helyzetben kell helytállnunk, megfelelnünk az elvárásoknak. Folyamatosan online vagyunk, az e-mailek elérnek még a fürdőszobában is…

stressz

Ez értelemszerűen több stresszt is jelent. Dr. Selye János a stressz-kutatás professzora elkülönítette a „pozitív” (eustressz) és „negatív” (distress) stresszt. Azóta azt is tudjuk már, hogy mindkét féle stresszből a túl sok ártalmas lehet az egészségünkre. Selye meghatározása alapján „a stressz: a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre. A pozitív stresszt igazi életelixirként éljük meg, optimistának, produktivnak, a helyzet urának érezzük magunkat ahogy szembesülünk a kihivásokkal, s a test rövid időn belül visszatér egyensúlyi állapotába. A negatív stressz a tehetetlenség, frusztráció, csalódottság, kimerültség érzése, s különböző testi tünetek formájában jelzi hogy a stressz-tűrő képességünk határához közeledünk, s nem megfelelően kezeljük az adott szituációt.

Dr. Selye János: „Stressz distressz nélkül” c. könyvében a stressz 3 szakaszát különbözteti meg:

1. VÉSZHELYZETI reakció szakasza: a test riadót fúj a stresszor megjelenésére adott válaszként. Az ellenállóképesség csökken. A stressz hatására a szív- és keringési rendszer, a vegetativ idegrendszer, a hormonmirigyek működése átáll oly módon, hogy elegendő energiánk álljon rendelkezésre a támadáshoz, vagy a meneküléshez. Ez az „üss , vagy fuss” reakció vészhelyzetben.

2. ELLENÁLLÁS szakasza: amikor a test ellenálló képességét a normális fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a stresszor folyamatos jelenlétéhez.

3. KIMERÜLTSÉG szakasza: amikor a testnek nincs tovább energiája a stressszorhoz való igazodáshoz és megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei.

Azt az energiát ami a stresszorhoz való igazodáshoz szükséges ALKALMAZKODÁSI ENERGIÁNAK nevezte. A stresszből adódó, testet érő megpróbáltatások fokozatosan az oldhatatlan salakanyagok lerakódásához vezetnek, mint pl.: a súlyos kálcium lerakódások az artériákban, csomók, a szemlencse kristályos lerakódásai, öregségi foltok. Selye professzor szerint ez a kémiai hegképződés az öregedés.

Minden ember másként reagál ugyanabban a stressz-helyzetben. Tehát nem a szituáció a döntő hanem a stressztűrő képességünk. A stresszre adott válasz-reakcióinkat belső és külső szabályozók határozzák meg.

Belső szabályozók: pl. az öröklött, genetikus vagy tanult reakciók gyermekkorból, múltbéli tapasztalatok, tudatos stresszkezelő módszerek alkalmazása. Külső szabályozók: pl.éghajlat, életmód, étkezési szokások.

Legerőteljesebb stresszt okozó élethelyzetek:

1. a házas- vagy élettárs halála
2. válás
3. hozzátartozó halála
4. saját betegség, -sérülés, -baleset
5. házasság
6. munkahely elvesztése
7. nyugdijazás
8. családtag egészségváltozása
9. terhesség
10. szexuális problémák
11. gyermek születése
12. új foglalkozás elkezdése
13. anyagi veszteség vagy nyereség (Ide kattintva talál egy teljesebb listát.)

A stressz fizikai jelei:
– magas vérnyomás
– arteriosclerosis
– diabétesz
– fejfájások, migrén
– fekélybetegségek
– allergia
– álmatlanság
– kimerültség
– egyéb: étkezési szokások megváltozása, szexuális problémák

A stressz érzelmi jelei:
– depresszió, visszahúzódás
– szorongás
– pánik
– félelmek felerősödése
– ingerlékenység
– önértékelési zavarok
– mentális kimerültség
– harag

A stressz viselkedéses jelei:
– munkakerülés, késések
– hajlam a balesetekre
– visszavonulás, társaságkerülés
– szerekkel való abúzusok (alkohol, drogok, nikotin)
– szexuális problámák
– változás az étkezési szokásokban (hízás, fogyás)

De mit lehet tenni, hogyan tudjuk kezelni, csökkenteni a túl sok stresszt a mindennapjainkban? A menü további oldalain erről olvashat.