A stresszről

Már szinte közhely számba megy, hogy felgyorsult az életünk: többet dolgozunk, kevesebbet alszunk, több helyen és helyzetben kell helytállnunk, megfelelnünk az elvárásoknak.

Folyamatosan online vagyunk, az e-mailek elérnek még a fürdőszobában is…

Pozitív és negatív stressz

Ez értelemszerűen több stresszt is jelent. Dr. Selye János a stressz-kutatás professzora elkülönítette a “pozitív” (eustressz) és “negatív” (distress) stresszt. Azóta azt is tudjuk már, hogy mindkét féle stresszből a túl sok ártalmas lehet az egészségünkre.

Selye meghatározása alapján “a stressz: a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre.

A pozitív stresszt igazi életelixirként éljük meg, optimistának, produktivnak, a helyzet urának érezzük magunkat ahogy szembesülünk a kihivásokkal, s a test rövid időn belül visszatér egyensúlyi állapotába.

A negatív stressz a tehetetlenség, frusztráció, csalódottság, kimerültség érzése, s különböző testi tünetek formájában jelzi hogy a stressz-tűrő képességünk határához közeledünk, s nem megfelelően kezeljük az adott szituációt.

Stressz distressz nélkül

Dr. Selye János: “Stressz distressz nélkül” c. könyvében a stressz 3 szakaszát különbözteti meg:

VÉSZHELYZETI reakció szakasza: a test riadót fúj a stresszor megjelenésére adott válaszként. Az ellenállóképesség csökken. A stressz hatására a szív- és keringési rendszer, a vegetativ idegrendszer, a hormonmirigyek működése átáll oly módon, hogy elegendő energiánk álljon rendelkezésre a támadáshoz, vagy a meneküléshez. Ez az “üss , vagy fuss” reakció vészhelyzetben.
ELLENÁLLÁS szakasza: amikor a test ellenálló képességét a normális fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a stresszor folyamatos jelenlétéhez.
KIMERÜLTSÉG szakasza: amikor a testnek nincs tovább energiája a stressszorhoz való igazodáshoz és megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei.

Azt az energiát ami a stresszorhoz való igazodáshoz szükséges ALKALMAZKODÁSI ENERGIÁNAK nevezte. A stresszből adódó, testet érő megpróbáltatások fokozatosan az oldhatatlan salakanyagok lerakódásához vezetnek, mint pl.: a súlyos kálcium lerakódások az artériákban, csomók, a szemlencse kristályos lerakódásai, öregségi foltok. Selye professzor szerint ez a kémiai hegképződés az öregedés.

Minden ember másként reagál ugyanabban a stressz-helyzetben. Tehát nem a szituáció a döntő hanem a stressztűrő képességünk. A stresszre adott válasz-reakcióinkat belső és külső szabályozók határozzák meg.

Belső szabályozók: pl. az öröklött, genetikus vagy tanult reakciók gyermekkorból, múltbéli tapasztalatok, tudatos stresszkezelő módszerek alkalmazása. Külső szabályozók: pl.éghajlat, életmód, étkezési szokások.

A legerőteljesebb stresszt okozó élethelyzetek

1. a házas- vagy élettárs halála
2. válás
3. hozzátartozó halála
4. saját betegség, -sérülés, -baleset
5. házasság
6. munkahely elvesztése
7. nyugdíjazás

8. családtag egészségváltozása
9. terhesség
10. szexuális problémák
11. gyermek születése
12. új foglalkozás elkezdése
13. anyagi veszteség vagy nyereség

A stressz jelei

Fizikai jelek

Érzelmi jelek

Viselkedéses jelek

De mit lehet tenni, hogyan tudjuk kezelni, csökkenteni a túl sok stresszt a mindennapjainkban?

Az alábbi oldalakon erről olvashat.